Beszélgetünk reggeli közben, kacérkodik, simogat.
És egyszercsak elmereng a távolba és ezt mondja:
"A mama nagyon tetszik nekem, azért ilyet választottam apával együtt."
Mintha az univerzumból jönnének ezek a szavak. Mindentlátó szemekkel néz a semmibe és egészen furcsán mondja. A szóhasználat is érdekes, hisz ő már hosszú ideje jól használja a személyes névmásokat.
Nagyon különleges élmény!