5. szül(et)ésnap

Misi 5 éves volt 16-án, és nekem is szül(et)ésnapom van. Anyává születtem és szültem 🙂

Tegnap este csodás gondolataim voltak. Meg is osztottam Misivel mielőtt elaludt.
"Aludj és álmodj nagyon szépet a szülinapod előtti éjjel és holnap nagyon boldogan ébredj. Tudod holnap nekem is szülinapom lesz, az Anyaságom 5. szülinapja. És nagyon boldog vagyok tőle."
Erre Misi:
"Akkor három torta legyen holnap, egy nekem, egy Neked Anya és egy Lindanak, mert ő nem ehet cukrosat és a miénk cukros lesz."

Nagyon nyugodt és vidám vagyok tegnap óta. Csendesen, belül is mosolyogva készülök az ünnepekre. Úgy érzem, most teljesen máshogy élem meg mint az eddigi szülinapjait. Reggel Gyula vitte oviba. Megsimogattam és mondtam, hogy érezze jól magát, erre ő is megsimogatott és azt mondta:"Te is érezd nagyon jól magad Anya."
Aztán meghallgattam Palya Beától a Beszív-Kifúj című dalt és sírtam egy kicsit. Ilyen az 5. szülinapunk ❤️🙈🤩

Sámánbot

Sámánbot

A császárhegem egy sámánbot. Belekapaszkodom és szorítom. 

Adj erőt, hogy a gyermekem legyen újra.

Adj erőt, hogy a szerelmem legyen újra.

Adj hitet, hogy megtanuljak kettőnek Anyja lenni.

Adj hitet, hogy megtanuljak kettőt szeretni.

november, második hullám

Linda felállt és folyton a lábamba kapaszkodna. Sokat nevet, de sokat sír és nem hagyja, hogy felnőtt esténk legyen. Misi elviselhetetlen, direkt káromkodik, de közben ezerszer elmondja, hogy szeret és csodás dolgokat mesél.

Holnaptól már jóga sincs.... Valamit ki kell találnom, hogy túléljek!!! 

Gyorsan változnak az érzéseim

Egy hete jógára sétáltam a Gőtés tóhoz és közben arra gondoltam, hogy ez lesz az eddigi legboldogabb őszöm. Aztán csak eljött a szar, szeles, ködös idő, a takony, a bezártság, elkezdődött Gy-nak a tanfolyam és tegnap már sírtam is, hogy mennyire alkalmatlan vagyok az Anyaságra. 

Aztán ez is elmúlt.

Bejelentkeztem családállításra, olvasom a pozitív fegyelmezés könyvet és a feszültséget okozó kos telihold is elkezdett végre fogyni. 

pozitív fegyelmezés

Észreveszem a hiszti és az agresszió mögött megbújó igényt, segélykiáltást és igyekszem reagálni rá. 

Ha hibázok elismerem, tanulok belőle és keresem a megoldást.

Képes vagyok bocsánatot kérni, tisztelem a szeretteim. 

Egyenesen beszélek, elmondom azt, ami a lelkemet nyomja. 

szeptember

Vége a nyárnak de a színes, napos szeptember hosszú indián nyarat ígér. Nyugodt vagyok, többször tudok pozitívan kapcsolódni a gyerekhez, mint nem és ez erősít. Képes vagyok tenni és változni, tehát fiatal vagyok.

Viszont meg kell tanulnom higgadtan elmondani a véleményemet akkor is, ha tudom, hogy nem fogják jól fogadni.

Örökké tanulunk, ez lendít előre.

Nyár

Láttam egy hullócsillagot, de elfelejtettem mit kívántam.. Biztosan azért, mert már teljesült is :)

Hetye

Szerencsére eljöttünk Hetyére és itt van lehetőségem megélni az anyaságomat ketten a kislányommal, amíg a fiúk várat őriznek, kardoznak, fát vágnak, téglát pakolnak és fűtenek.

Sokat ölelem, sokat beszélgetünk, sokat táncolunk, sokat nevetünk, együtt főzünk. Rájöttem, hogy a borsófőzelék egy egyszerű és nagyszerű étel, ráadásul profi vagyok benne és Misi két tányérral eszik belőle ebédre. 

Szólnak a jobbnál jobb lemezek, esténként gyönyörűek a csillagok és rajzolni is elkezdtem. 

Jó itt, nem akarok hazamenni. 

Egyre rosszabb

Gyülöletet érzek a gyerekem iránt, aki a határokat feszegeti, ezért gyűlölöm magam. A figyelmemet akarja, de a módszerei elviselhetetlenek számomra. Hiába szökünk meg, csak egy-két napig jobb, aztán ismét előjön belőlem a szörnyeteg.

"Ne mutasd meg a szörnyetegedet máskor."

"Én is akartam rondákat mondani Rád, azt akartam mondani, hogy szar, de inkább nem tettem."

"Oda akarok bújni hozzád, de ott van Linda." 

Mit hoz ki belőlem?!

A legmélyebb mélységeimbe merülés után kezdődik el az utam felfelé. Nincs annál lejjebb, amikor minden elvemet félredobva fejezem ki elkeseredett dühömet. Szörnyeteg vagyok, aki nem érdemel mást, mint a legmélyebb mélységeit.

Kezdődjék hát az utam felfelé, rálépek, hogy visszataláljak önmagamhoz és a gyerekemhez. 

Amikor a vírus valósággá válik

Amikor leesik, hogy ez tényleg valóságos. Két ismerős, egy közeli és egy távoli megbetegedett. Mivel nem tesztelnek fogalmuk sincs mi a bajuk, de ilyen brutális influenzaszerű betegségük még sosem volt. Amikor nem tudom abbahagyni a sírást, mert az amúgy maszkban és gumikesztyűben dolgozó férjem, el akar menni egy kicsit az öccséhez, hogy felköszöntse szülinapja alkalmából.

Nekem sem lesz vidám baráti társaságban a szülinapom, pedig egy tavaszi pikniket képzeltem el, ahol a gyerekesek és a gyermektelenek is koccinthatnak, táncolhatnak, falatozhatnak egyet. Nem lesz ilyen, mert nem lehet.

Nem számít, az számít, hogy legyen vége hamarabb, akadályozzuk meg a terjedést. 

Aztán végül nem megy el, mert számára is most vált valósággá ez az egész. Örül, hogy kiborultam, mert így végül nem ment a felelőtlenekhez és elszomorodott, hogy ha már ezt sem lehet, akkor tényleg gáz van. 

Bocsásd meg magadnak, amit nem tudtál mielőtt megtanultad volna. 

Kacag

Esténként, félálomban kacag egy hosszabbat Linda, bearanyozva ezzel az egyébként szomorkás, kétségbeesett vagy reményteli estémet. 

Misi Lindáról

"Rámmosolygott a kistestvérem és képzeld Anya nincs foga!"

"Simogat a hideg kezével!"

"Megkarmolt!"

"Jajj, Te kis. Berottyantottál?!"

"Megint berottyantott a kistestvérem?!"

"Nagyon hangosan sír!" 

"Nem bírom a kistestvéremet!" 

"Megmajszolom a fejét."

"Azért sír, mert cicit kér!"

"Ott a kis kerek feje." 

"Ott a kis mókus feje." 

"Adhatok egy puszit a kistestvéremnek?"

"Meghúztam a haját." 

"Megmajszolhatom a fülét?" 

"Aludtam a kistestvérem mellett és a nyakamhoz tette a kis puha kezét, én meg megsimogattam a fejét." 

Megújulás

Mindig szembejön valami nagy igazság az utóbbi időben. Talán ebben az évben vagy már 2019-ben elkezdődött?

A tökéletességre törekvés elsülhet szarul is. Főleg, ha valamibe azért nem kezdünk bele, mert azt gondoljuk, hogy úgysem lesz tökéletes. Ez a fajta maximalizmus romboló.

Ahogy olvasom ezeket a sorokat rájövök, hogy mennyi eltervezett, de el sem kezdett kreatív dolog áll a szekrényemben/fejemben, és igen basszus többről azt gondolom, hogy áhh úgysem lesz olyan, mint amilyennek megálmodtam. És mennyire így volt ez a rajzolással és a zenével is, aztán végül nagy nehezen mindkettőt elkezdtem és rájöttem, hogy bármilyen is az eredmény boldogságot ad a tevékenység.

És hát pont ez a lényeg!!!

Úgyhogy hajrá hímzés, ruhatervezés, festés elő veletek. Itt a tavasz, a lehetőség a megújulásra! 

Délutáni alvás

Ha valaki most felülről látná mosolyogna. Fiatal édesanya fekszik a hatalmas matrac közepén. Sötét haja szétterül a párnán, lábai jobbra néznek, térdben behajlítva. Jobb keze a nagyfiú kezét fogja. Szőkésbarna kócos haj, ívelő szemek csukva, lassan lélegzik, szemhéja meg-megrebben, nemrég alhatott el.

Bal keze hosszan nyúlik, a pici lányka kezét fogja. Rózsaszínes horgolt takaró alatt a kicsi, még magatehetetlen test, rugkapáló lábacskák. Dundi arcocska, varázsló kezek, mozgolodó szemek, szuszogás, de visszazuhan még az álomba a lélek. 

Az édesanya légzése lassú, ezzel lassítja a gyermekekét is, hogy mindenki tudjon pihenni. 

Gyönyörű kép, mosolyt csal az arcokra. 

Nem szép szüléstörténet

Tudod azt gondolom, hogy én ott este 7 körül a kádban fekve sírva igazából feladtam. Erő nélkül indultam el a kórházba. A beavatkozásokat nem segítségként, hanem kudarcként éltem meg, de közben mégis valahogy tőlük vártam a csodát. Egyetlen pozitív órát tudok említeni, amikor kijött a ballon gyorsan és elmentem zuhanyozni. Ha maradtam volna még a zuhogó víz alatt, akkor lehet, hogy visszatér a női erő és előveszem a zenét, a csokit, a szőlőcukrot az olajokat, de a fáradtság és a gyengeség hatalmasodott el, főleg amikor elvették a bordásfalas szobát és egy sima ágyasat kaptam helyette. Az orvosomra nem haragszom, hogy ott, akkor azt a döntést hozta, hogy műtét legyen. Féltett és féltette a babát és látta rajtam a nihilt, a fásultságot. A vajúdás el sem tudott kezdődni, megakadályozta a közeg. 

Nem tudom mi lett volna ha nem indítják el, ha szépen hagyják, hogy jöjjön, amikor már felébredt. Nem akarom elhinni, hogy ez a baba nem akart jönni, nem akart elindulni, nagyobb bennük ennél az életösztön. Nézd meg: Misi csontvékonyan farosan küzdött és elindult, mert életben akart lenni. A kérdés inkább az, hogy miért tartottam esetleg én olyan sokáig bent Lindát? Azt gondoltam, hogy bármeddig lehetek a terhesség eufórikus állapotában? Mert az tény, hogy nagyon élveztem, nagyon szerettem magamat így. Lehetséges, hogy nem voltam eléggé felkészülve? Lehet, hogy az első szülés élmény mégis feldolgozatlan maradt és ezért sokkolódtam le annyira a kórháztól? Mit tehettem volna még, hogy máshogy alakuljon? Hogy ne érezzem most azt, hogy remélem nem lesz több gyerekem és nem kell még egyszer átélnem valami hasonlót. Igazából abba a nyomorult kórházba sem szeretném még egyszer betenni a lábamat. 

És nem, nem csak az a lényeg, hogy a baba egészséges legyen, hanem az is, hogy az anya a lehető legkevésbé sérüljön lelkileg.

Egy, ki mikor szűlték aludt...

"Ha költenél s van rá költség,
azt a verset heten költsék.
Egy, ki márványból rak falut,
egy, ki mikor szűlték, aludt,
egy, ki eget mér és bólint,
egy, kit a szó nevén szólít,
egy, ki lelkét üti nyélbe,
egy, ki patkányt boncol élve.
Kettő vitéz és tudós négy, -
a hetedik te magad légy."

CBAC

CBAC császár utáni császár, de ebben a rövidítésben benne van a próbálkozás a hüvelyi szülésre. 

Én is CBAC anya vagyok. Tetszik nekem ez a megfogalmazás, mert bár a VBAC nem sikerült, de mégsem a sikertelenség a hangsúlyos a kifejezésben. A szülésemet sajnos kudarcnak élem meg, de nem is császár miatt, hanem mert annyira lesokkolódtam a szülőszobán, hogy csak sodródtam az eseményekkel. És az, hogy a beavatkozás beavatkozást szül rám nagyon igaz. 

Januári hangulat avagy szülés utáni végkimerülés

Borzalmasan csalódott vagyok. Olyan, mintha minden és mindenki az ellen lenne, hogy rendesen kipihenjem magam, rendbe tegyem a lelkem és a testem. Olyan elutasítások, rosszul alakult helyzetek gördítettek elénk akadályokat, hogy csak pislogni maradt erőm. Nem csoda, hogy türelmetlenül kiabálok a kiborító 4 évessel, nem kedvesen szólok a férjemhez és amikor kettesben maradok a kisbabámmal - aki amúgy nagyon cukin sokat alszik - az első dolgom telesírni a párnámat. 

Nem szeretlek január! Remélem Linda születésnapja jövőre megváltoztatja ezeket az érzéseket bennem. 

Mondjuk ezzel a születéssel kapcsolatban sok mindent rendbe kell tenni. 

Linda Margaréta Mimi

Ez a születés a Tiéd és az enyém. Nagyon várom, hogy a karomba vehesselek, hogy lássalak, a bőrömmel érezzelek. 

Nem kell megvédened senkit, Misi jól van, vár Téged idekint.

Nagyon sok segítő van körülöttünk, minden és mindenki biztonságban lesz, tudok teljesen Rád figyelni kislányom.

Gyere! Várlak nagyon! 

HOLNAP

Zongorázás

Rajzolás

Főzés 

Sütés

Relaxálás

Jóga 

Alvás 

Ezeket szeretném holnap :)

És most jó ejt! 

Hetye vágy

"Nagyon szeretnék télen Hetyére menni, hogy befűtsünk a kályhákba Apával és lehessen meztelenül, de cipőben vagy papucsban kimenni a kertbe."

Mondta Misi valamikor december elején. 

Most meg már itt a január és nekem a tavaszi és nyári Hetyén járnak a gondolataim. Napsütéses, Portugál udvaros ücsörgések meg kertben mezítlábazós kánikulás fröccsözések.