2018. december 30., vasárnap

Segítség

Kibaszott nehéz beismerni, hogy igazából tele vagyok agresszióval, tehát miattam ilyen a gyerek. Azt érzi amit én és azt teszi amit én.
Segítségre van szükségem.

2018. december 24., hétfő

December 24

Karácsony van. Elolvadt a hó, eltűnt a hóember a ház mögül. Meleg szél fúj, száguldanak a felhők az égen. Millió pocsolya van a járdákon.
Misi mosolyog.
- Jól érzem magam. - mondja
Mellém áll, nyújtja a kezét.
- Mama, Te vagy a legjobb. És Apa is a legjobb.
Karácsonyabb ez a karácsony, mint bármelyik az elmúlt években. Ünneplőbe öltözött a szívem.

Este mézeskalácsot sütünk a Jézuskának és az Angyaloknak. Misi elpakolja játékokat.
- Ha majd jön a Jézuska és az Angyalka, akkor játszhatnak a duplómmal és dobolhatnak is és Apa gitárjait is kipróbálhatják.
Éjfélig is ébren vagyunk, Misi sokszor megölel minket. Vacsora közben azt mondja, hogy mindketten angyalok vagyunk.

2018. december 16., vasárnap

3

Három éves lett ma Misi. Dobol, vonatozik, épít, énekel. Csokitortát kért eperrel, de csak málna volt. Remélem megfelel :)

2018. december 2., vasárnap

Alicante

Elmentem Spanyolországba 3 napra. Nagyon sok finomságot ettem, rengeteget nevettem, beledugtam a kezemet a tengerbe november végén és felfedeztem egy új helyet, ahová szívesen visszamennék.
A motoros túrák jutottak eszembe, mert sokat kanyarogtunk kopár hegyek között, kaktuszok, pálmák és olajfák nőttek mindenféle és sütött a nap ezerrel.
A kollégáimat is jobban megismerhettem, pozitív és negatív csalódások is voltak és még jobban közelebb kerültem ahhoz az úthoz, amin menni szeretnék. Láttam nagyon jó példát, hogy hogyan lehet nagyot álmodni és aztán élvezni amikor valóra vált.
Alicante visszavár, meg kell még keresni az óvárost, újra felmenni Santa Barbara várába és enni bundázott rákot, hatalmas bivaly mozarellát és katalán kenyeret sok paradicsommal és olivával.
Szombat reggel találkoztam a családdal. Misi hozza az "elvárt" viselkedést. Haragszik és csalódott, hogy elmentem, de örül, hogy lát. Verekszik, hisztis és apás lett.
Tudom mit érez, én is borzasztóan haragudtam gyerekként mindig a szüleimre, amikor nem vittek el a külföldi utakra. Áradoztak az ételekről, italokról, a tájakról, a tengerről mi meg lepittyedt szájjal álltunk. Már akkor tudtam, hogy én máshogy fogom csinálni. Én szeretnék élményt adni a gyerekemnek, szeretném, ha megkóstolhatná ő is a helyi ízeket, ha megtanulná a köszönést a helyi nyelven és boldogan futhatna a tengerbe.
A nyaralás mindig közös családi lesz, de egy hosszú hétvégét megengedhetünk magunknak kettesben is, akár Alicantéban :)